Történelmi előzmények

Az elmúlt két évtizedben Paks neve szinte teljesen összeforrt az atomerőművével. S ha eddig nem sokat írtak róla, nem jelenti azt, hogy korábban jelentéktelen település volt. A település évszázadokon át a rómaiak pannóniai limesének része volt. A népvándorlás javarészt romba döntötte ennek emlékeit.

A magyarok bejövetelével fejedelmi, majd királyi birtok lett. Szent István király templomos hellyé tette, honnan egyházi adót is szedtek. 1333-ban Pakusnak, 1334-ben Pokusnak jegyezték fel az összeírók. 1380-ban Paksy Olivér birtokába kerül, kit az oklevelek „Olivér de Pakos”-nak említenek. A település mai neve tehát a korábbi Pokusból-Pakusból ered. A középkorban ferences kolostora és gótikus temploma volt, mezővárosi kiváltságokkal, jelentős kereskedelmi forgalommal rendelkezett. A mohcsi vész, 1526 után birtokosai a királyi országrészbe, a Felvidékre menekültek a százötven éves hódoltság elől.

A török uralom alatt lakossága kettősen adózott, mind a töröknek, mind a földesuraknak. Emellett mid a magyar, mind a török portyázásokat megszenvedték az itteniek, akiknek száma egyre csökkent.

A török kiűzése után hamarosan visszanyerte mezővárosi rangját. A környék egyik kereskedelmi központja lett, hatalmas határa miatt nagybirtokok alakultak ki körülötte. Bár a nyersanyagok miatt csak kisebb manufaktúrák működhettek a településen, a környék közigazgatási, kereskedelmi és kézműipari központjának számított.A török kiűzése után hamarosan visszanyerte mezővárosi rangját. A környék egyik kereskedelmi központja lett, hatalmas határa miatt nagybirtokok alakultak ki körülötte. Bár a nyersanyagok miatt csak kisebb manufaktúrák működhettek a településen, a környék közigazgatási, kereskedelmi és kézműipari központjának számított.

Az utóbbi évtizedek

Paks élete nagyot változott, mihelyt fölmerült az atomerőmű felépítésének gondolata, amelynek alapkövét 1975-ben tették le. A település fejlődési üteme ettől kezdve valóban méltó a XX. századra. Új lakótelep, új vasútállomás épült. Az erőmű 1982 végén már áramot termelt. Jelenleg az ország villamosenergia-termelésének közel felét a Paksi Atomerőmű Részvénytáraság adja.

Talán éppen az atomerőmű miatt Magyarországon jórészt csupán annyit tudnak Paksról, hogy itt van az erőmű. Sajnálatos, hogy a rádióban, televízióban vagy a nyomtatott sajtóban is csak akkor furdul elő Paks, neve, ha az erőműről van szó. Pedig volna mit megemlíteni bőven.

A ma már 22 401 lélekszámú Paks 1979-ben lett város, s azóta számos új épülettel, illetve középülettel gyarapodott. Az ország szinte minden részéből jönnek turisták, hogy megnézzék a Makovecz Imre által tervezett Szentlélek templomot, amely egyik impozáns épülete, s egyúttal büszkesége a városnak. Új iskola épült, itt működik a Budapesti Műszaki Egyetem főiskolai kara, van gimnáziuma, szakközépiskolája és szakmunkásképzője. Épült művelődési ház, sportcsarnok és felújították az Erzsébet szállót.

Felvirágzott a város kulturális élete is, sok a színházi előadás, hangverseny; a városi énekkar, a fúvószenekar, a már messze földön híres népitánc-együttes, klubok és egyesületek jelzik a közösségi élet újraindulását.

Nem volna teljek a kép, ha nem szólnánk a város sportéletéről. Tény, hogy a sportnak mindig kiemelt jelentősége volt Paks életében. Már 1864-től említenek evezősöket, később többen is értek el kiemelkedő eredményeket. Szép számmal épültek sportlétesítmények, ilyenek például az európai mércével mérve is figyelemre méltó sportcsarnok, de nem elhanyagolható a nemrégiben épült új városi uszoda sem. A sportteljesítményben azonban az 1992-es év volt a legkiemelkedőbb a város életében. A barcelonai olimpiáról Paks város szülötte, Kovács Antal olimpiai aranyérmet hozott haza cselgáncsban, a paksiak nem kis büszkeségére. „Atom Antit” ezért a város önkormányzata Paks város díszpolgárává avatta.

Paks az utóbbi évtizedekben nagyon sokat változott. A régi település magja még megvan, de az új város már túlnőtt az eredetin. Az ipar és a mezőgazdaság szerkezete is megváltozott, eltűntek a régi malmok, de a téglagyár még megvan, kis ladikok, evezősök, motorosok szelik a Duna vizét, horgászok ülnek a parton. A legjobb halat a bárkán lehet venni, legalábbis így mondják a paksiak. A vendéglátáshoz tartozik persze a csárda, nem is egy, hanem kettő, hiszen a Pakssal közigazgatásilag egybetartozó Dunakömlőd is híres a halászléről. A pincesorok pedig arról tanúskodnak, hogy a helybeliek legalább annyira értenek a szőlőhöz és a borhoz, mint őseik.

Halászlé, paksi bor, hagyományok, szűk kis utcák és új lakótelepek, középületek, atomerőmű és a mindent meghatározó Duna-part: ez a mai Paks.

Szép és érdekes város, ahová érdemes ellátogatni, az itt töltött órákkal gazdagabb lesz a látogató.