Az ICT magyarországi története

1938-ra Kozma László (1902-1983) Belgiumban elkészíti az első elektromechanikus számológépet. Ez a gép számolt, de nagyon lassan. Az összeadás 1-11, a szorzás 5-10 másodpercig tartott. Ezt követően Kozma László elkészítette a második gépet. A több munkahelyes számolórendszerből csak egy készült el, amihez egy puffer tárolót kapcsoltak Ezt a munkaállomások akkor használták, amikor a számológép nem tudta a feladatot fogadni. Ez volt a memóriája. Ezt Kozma László gyárában, Antwerpenben könyvelésre használták.
A gyári távíróközpont kapcsolta egymáshoz a munkaállomásokat (távírók), a számológépet és a drótos memóriákat. A gép felgyorsítására Kozma László beépített egy 1x1 táblát. Így az összeadás és a szorzás csak 1 másodperc lett. Ez a kalkulátor egy 2 m magas, 1m széles és fél m mély szekrényben volt és hat kis asztali készülékről volt elérhető.
A németek támadása miatt egy gépet Amerikába küldtek, ami oda sosem érkezett meg.

1952-ben készült el az IAS (Institute for Advanced Study) gép, melyet Neumann János Amerikában tervezett és készített el munkatársaival. Szerkezetében és memóriájában ez a gép volt minden számítógép nagypapája. Ezt a gépet másolták a legtöbben a világon.
Neumann János találta ki és alkalmazta a tárolt program elvét.

1955-ben elkezdődött a MESZ-1 (Műegyetemi Számológép) tervezése és építése. Ennek géprendszere és alkotóelemei egyszerű jelfogók voltak. Ez a gép 1958-ra készült el. Különféle feladatok kiszámítására használták közel 10 éven keresztül. A gép programját egy kézzel lyukasztott röntgen filmen, az adatokat pedig jelfogókkal tárolták a gépben. Egy program lapon 45 utasítás volt. Binárisan számolt. A számokat billentyűzetről kellet beadni decimális formában. Az eredményt - Kozma László konstrukcióján - egy MERCEDES írógépen lehetett kiírni szintén decimális formában. Ez a gép a 60-as évek végén bekerült a magyarországi Országos Műszaki Múzeumba.

1956 nyarán jött létre az MTA Kibernetikai Kutatócsoport (MTA KKCS) mint önálló kutatóhely, a magyar számítástechnika „bölcsője”. Ezen belül a számítógép építői osztály, melynek vezetője Dömölki Bálint, műszaki helyettese pedig Kovács Győző volt.

1957 és 1959 között a Szovjetunió segítségével Varga Sándor és Tarján Rezső vezetésével egy fiatal gárda (Ábrahám István, Dömölki Bálint, Drasny József, Kardos Kálmán, Kovács Győző, Molnár Imre, Podhraszky Sándor stb.) megépítette az M3 első hazai elektronikus számítógépet. Ez elektroncsöves gép volt. Ezt az első számítógépet egy 60 négyzetméteres teremben helyezték el, amit teljesen betöltött. Hűtése nem volt. A tetőre szerelt ventilátor szerepe az volt, hogy a gépben termelt hőt elvezesse, de nem nagyon működött, ezért a gép ablakait mindig le kellett venni. Működés közben nagyon meleg lett, több száz elektroncső forrósodott át. Az M3 operációsrendszer nélküli gép volt és a Neumann féle IAS gép mintájára készült. A mosógép nagyságú, mágnesdob memóriáját Kovács Győző tervezte. Nagyon kicsi volt a memóriája. Az első kutatási munkák az M3 továbbfejlesztéséről szóltak és ezt egy kb. 20 fős kutatási gárda végezte. Az MTA KKCS átalakult az MTA Számítóközpontjává (MTA SZK). Ekkor a mérnökök feladata az M3-as gép karbantartása, továbbfejlesztése és a feladatok lefuttatása lett. Ettől kezdve a gép 24-órában folyamatosan működött.
Ekkor jelent meg először az operátor, mint foglalkozás. Az első operátorok: Várkonyi Zsolt, Varga Gabriella és Kovács Győzőné voltak.
Romániában, Temesváron ebben az időben két számítógépet készítettek, melyekhez Kovács Győző tervezte a memóriákat.

Kovács Mihály piarista szerzetes, a Budapesti Piarista Gimnázium tanára (1916-2006), aki az országban elsőként, az 1950-es évek végétől tanított kibernetikát középiskolában, klubkeretek között. Ő volt az első magyar középiskolai számítástechnika tanár.
1960-as évek folyamán diákjaival közösen épített és a sajtónak is bemutatott kibernetikai játékokat, például: kártyázógép,
Csodamalom, Logi, Műegér, Heuréka.
Nagy példányszámban jelentetett meg számítástechnikát népszerűsítő könyveket. Egész életpályája során cikkeket, tanulmányokat írt, amelyek megalapozták a fizika- és a számítástechnika-oktatás módszertanát.
A hatvanas évek közepén Terényi Lajos tanárral közös szabadalmuk a Didaktomat feleltetőgép.
A hatvanas évek második felében: tanítványával, Woynarovich Ferenccel közösen készítették el a Mikromat kibernetikai építőkészletet. Ez a Budaörsi Kisipari Szövetkezet által gyártott, boltban megvásárolható jelfogós számítógépmodell, nyomtatott áramkörű (elektromechanikus házi számítógép) volt. Zseblámpa izzók mutatták az eredményt, és huzalokkal programozták.
A Mikromat a kanadai Minivac-601 mintájára készült, de annak jelentős átdolgozásával. A számítástechnika alapelveinek bemutatására szolgált és kereskedelmi forgalomba is került.

Kalmár László professzor (1905-1976) Szegeden alakított ki kibernetikai és programozói oktató központot. Kezdeményezésére az 50-es évek végén létrejött a Kibernetikai Laboratórium. Kalmár László soktényezős logikai feladványok megoldására alkalmas jelfogós gépet készített. Tanítványa volt Dr. Muszka Dániel, ő készítette a szegedi Katicabogarat, Magyarország első műállatát, amelyet nagy sikerrel mutattak be a Budapesti Ipari Vásáron, A Katicabogár a pavlovi feltételes reflexet modellezi pl. követi a zseblámpa fényét, méltatlankodó hangot ad ki, ha valamelyik pettyét megnyomják.

1960-ban a Közgazdasági Egyetemen (MKKTE) Kovács Győző először elkezdte oktatni a számítástechnikát.
1960 és 1964 között Kozma László a MESZ-1 után épített egy célszámítógépet, Frajka Bélával és munkatársaival, amit nyelvstatisztikai analízisre használtak. Ez egy jelfogós, számítógép volt. A gép a szöveget ötcsatornás lyukszalagon tárolta.

1963-ban Klatsmányi Árpád terméke a HUNOR asztali számológép megjelent a világpiacon.
A HUNOR 131 és a 158 nagy sikert hozott az Elektronikus Mérőkészülék Gyárnak (EMG).
Az EMG asztali számítógépet a ’70-80-as években gyártott EMG-666,666/B, 777 típusszámokkal.
Az EMG felkészült az R-10-es gép gyártására és 1970-ben francia licenc alapján és francia alkatrészekből megindult a kísérleti gyártás. Ekkor azonban politikai okok miatt az EMG helyett a VIDEOTON gyár kezdte gyártani az R-10-es gépeket.
1961 és 1965 között javult Magyarország számítógép ellátottsága. Az M3 mellett további gépek érkeztek az országba. Két darab URAL-I, Bull-Gamma ET adatfeldolgozó gép és két nagyobb teljesítményű ELLIOTT-803-B gép. Magyarország a Szovjetuniótól még három URAL-II gépet vásárolt, ezeket 1965-ben üzembe állították.

1960-1968-ig terjedő időszakra az egyedi tervezési részfeladatok számítógépi megoldása volt jellemző. 1968-tól működött a Náray Zsolt által alapított SZKI, melynek jelentős termékei voltak, a 70-80-as években többek között az első magyar mikroszámítógépek az M05X, M08X és az első magyar PC (Proper).

A ’60-as évek közepe táján megszületett a Tárolt Programú Analizátor (TPA). Ebből összesen 20-30 darab készült el. Hamar elavult lett a TPA1001-as, mert geránium tranzisztoros volt. Ekkor Nyugat-Európában már a szilíciumos tranzisztorokra tértek át. Elkezdődött a TPA számítógép integrált áramkörös változatának (TPA-i) kidolgozása. Ez egy év alatt elkészült és már moduláris volt. Felhasználhatósága azonos volt a PDP-8-al. A gép kis kapacitása miatt megkezdték a TPA-70 gyártásának előkészítését. A TPA-70-es gép áttért a 16 bites szóhosszra, ez alkalmasabb volt nukleáris adatgyűjtéshez. Több regisztere volt és ez által nagyobb működési sebessége. Az 1970-es években inkább hardware centrikusság alakult ki és csak egy kis software csoport működött. Mire készen lett a TPA-70 addigra kész volt hozzá az alap software is.

1969 és 1973 között arra törekedtek a szakemberek, hogy az általánosan használható összetett tervezési feladatokat megoldó programcsomagokat dolgozzanak ki. 1970 elején 120 számítógép működött hazánkban.

1970-ben Kozma Lászlónak nagy érdeme volt abban, hogy a Híradás Technikai Tanszék hozzájutott egy japán elektronikus számítógéphez és ahhoz is, hogy 1972-ben elindult a Digitális Számítástechnikai Ágazat oktatása. Az 1970-es években Magyarország több IBM 360 vagy 370-es számítógépet vásárolt ipari alkalmazásokra..

1971-re a PDP-11-es gép is elkészült. A PDP-11-es lemásolásából kezdték el gyártani a TPA1140-es gépet. Az első magyar grafikus megjelenítő a GD-71 is elkészült, a SZTAKI fejlesztette ki és a TPA-70-el volt összekapcsolva. Tervrajzokat készítettek vele.

1974-ben elismerték a számítógépes műszaki tervezés fontosságát és ebben az évben üzembe állítottak egy nagy kapacitású számítógépet is, a Siemens-4004-et.
A számítástechnika bevezetése az elektronikában igen gyors volt.
1974-től a programcsomagokat a szocialista országok együtt dolgozták ki és egyre több számítógép került Magyarországra.

1975-ben létrejött a Mérés és Számítástechnikai Kutató Intézet (MSZKI). A számítástechnikai profil a nukleáris méréstechnikában szükséges analizátorokból alakult ki.

1976-ban a KFKI kutatóintézet átadta a TPA-70-es számítógépet a Villamos Automatika Intézetnek. A gép alkalmas volt diszkrét folyamatok vezérlésére, folyamatirányításra, felhasználható volt tehát szerszámgépvezérlésre és az orvosi elektronikában. Ezzel megjelent a magyar számítástechnika a tőkés piacon.

1977-ben kifejlesztették a Practicomp-300 mikroszámítógépet. Ez a gép lassú volt, monoprogrammal működött, ügyviteli gépként használták.
1977 végén a számítógépes állomány 850-re nőtt. Az operatív tárkapacitás átlagosan 38.3 Kb-ról 79.5 Kb-ra emelkedett. A számítógép tömegesen kötötte le a szakemberek figyelmét.
1979-ben üzembe helyezték az R-40-es számítógépet.

Az 1980-as évek elején a BRG (Budapesti Rádiótechnikai Gyár) gyártotta svéd-magyar együttműködés keretében az ABC-80 házi számítógépet, melynek központi egysége LUXOR gyártmány volt. A számítógépet, melyhez egy kétkazettás adatmagnó tartozott, TV-hez kapcsolták, csak fekete-fehér képet mutatott, Basic nyelven lehetett programozni és a RAM 16 Kb-os volt. Főiskolákon és néhány középiskolában használták. Az eredeti svéd géphez egykazettás magnó tartozott. A magnómechanika magyar gyártmány volt.
Szintén ebben az időben kaliforniai mintára megalakult a HCC, a számítógép építők közössége, vezetője Simonyi Endre volt. A klub keretén belül Lukács József és Lukács Endre megépítették a HOMELAB nevű háziszámítógépet, kisebb sorozatot gyártottak belőle tanulási és játék célokra.
A 80-as évek közepén elkészült a BRAILAB beszélő házi számítógép, mely vakok oktatására szolgált, ennek beszélő modulját Arató András és Vaspöri Teréz tervezte.
Jánosi Marcell Állami-díjas magnótechnikai főkonstruktor, mérnök tervezte a világ első kazettás floppyját, a ma is használt 3.5-ös kisfloppyk ősét. Ez volt az MCD-1. A terv a 70-es években készült el, de csak a 80-as évek elején tudták legyártani. Később a szabadalom lejárt és a kazettás floppyt világszerte klónozták.

A PROPER nevű gép egy IBM klón volt, melyet a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) jelentetett meg 1982-ben.(1981-ben jelenik meg a világ első IBM személyi számítógépe Amerikában.)

1983 körül a HT 1080Z iskolai számítógép megnyerte az iskolai számítógép pályázatot és a közoktatásban általánosan használt gép lett. Az eredeti típusnak 16 Kb volt a memóriája, az amerikai TRS-80 számítógéppel volt kompatibilis, a távol-keleti VIDEOGENIE gép licence volt. A HT 1080Z-nek később megjelent egy 64Kb-os változata is.

A 80-as évek közepén bemutatták a HT 3080C gépet, mely a ZX Spectrum gép emulálására is alkalmas lett volna, de sorozatban nem gyártották, mert a COMMODORE gépek terjedtek el inkább.

1984-ben megjelent az első teljesen magyar fejlesztésű, kereskedelmi forgalomban is megvásárolható házi számítógép, a PRIMO, melyet az MTA SZTAKI munkatársai terveztek. Közel 9000 példány került forgalomba. A PRIMO A gépnek kapacitív, érintőgombos billentyűzete volt, mely magyar szabadalom. Beállítási és betűismétlési problémák merültek fel. A gépet 16, 32, illetve 48 Kb memóriával lehetett megvásárolni.
1985 körül elkészült a PRIMO B hagyományos nyomógombos billentyűzettel.

Az 1970-es évektől a székesfehérvári VIDEOTON világszínvonalon gyártotta a sornyomtatókat, képernyő terminálokat, mátrix nyomtatókat, modemeket, majd a VIDEOTON TV Computert a 80-as évek közepétől, amely a korábbi verziójú ENTERPRISE gép licence volt. Nagyon jó minőségű billentyűzete, beépített botkormánya volt, de mégsem lett olyan népszerű, mint a Commodore.

A KFKI folytatta a TPA gyártását Budapesten, teremnyi méretű számítóközpontba használt és asztali professzionális gépeket is hoztak létre pl: TPA QUADRO. Ez a gép formatervezési nívódíjat kapott Magyarországon.

Az országban több tucat cég gyártott számítógép részegységeket vagy teljes számítógépet pl. az ORION monitorokat, TV játékokat, Esztergomban a LabSys-80 professzionális számítógépeket a Labor MIM cég gyártotta.

A 80-as évek során megjelent a szövegszerkesztő automata az írógépek kiváltására. A ROLITRON cég készítette a ROSYTEXT nevű gépet, melyet Rózsahegyi László vezetésével terveztek és „Rosy” az elektromos titkárnő szlogennel reklámoztak. Emellett megjelent a KODEX 2000 és később a 80-as évek végén a VERA szövegszerkesztő automata is, mely kevésbé terjedt el.